Tintahal saláta

Valami különlegesre vágytam. És mikor valami különlegesre vágyom, akkor mindig elvándorlok a Tesco halpultjához és megnézem, hogy éppen mi akciós. Ezen a héten a bébi tintahalat árazták le, 800 forint volt kilója. (Annyi, mint egy kiló csirkeszárny!!!) Úgyhogy nem is haboztam, vettem belőle fél kilót, és már indultam is boldogan haza...

Aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kell elkészíteni az egész tintahalat.

Ráadásul nem is szeretem. 

Illetve ez így nem igaz, mert nagyon sokáig a tintahalról csak az a rágós, gumikarika jellegű élményem volt, amivel, szerintem, már a legtöbb ember találkozott: se íze, se bűze, ellenben lehetetlen elfogyasztani. Kivéve Horvátországban, ahol nem akartam elhinni a pincérnek, hogy az a calamari ugyanaz az élőlény, amit nálunk olyan ehetetlen formában forgalmaznak.

Otthon nekiestem az internetnek... mégis mit kell csinálni ezzel a fura ufóval? Tudtam, hogy a szeme, meg a tintazsákja nem ehető, de azt viszont nem, hogy a hátában átlátszó szépiacsont van, amit ki kell húzni sütés előtt. Aztán durván 10 perces keresgélés után rájöttem, hogy semmivel sem bonyolultabb előkészíteni a tintahalat a sütéshez, mint a csirkét a rántáshoz.

A fejére rá kell fogni, és ki kell húzni a testéből: így a maradék belet is eltávolítjuk. Utána a kilógó kis szépiacsontot, ami, mint már említettem átlátszó, egy határozott mozdulattal kihúzzuk a törzsből. Én a fejről levágtam a polip karokat, mert azok is nagyon finomak sütve, de arra figyeljünk, hogy itt található a tintazsák, illetve a tintahal csőre is. Ne közvetlen a szeme mellett vágjunk, hanem inkább a csápok felé, és ha véletlen a csőr ott marad, akkor azt szedjük ki.(Kézzel ki lehet húzni.) Akkor jó a végeredmény, ha kiterítve úgy néz ki a csáp, mint egy lyukas közepű tengeri csillag.

A törzset langyos vízben dörzsölgetve átmostam, így lejött róla a színes bőr és csak a szép, jellegzetesen fehér tintahal test maradt, 

Ezután félbevágtam, és belülről papírtörlőkendővel jó alaposan áttörölgettem, hogy a nyálkás hártyaréteg lejöjjön róla. Erre azért van szükség, hogy ne legyen olyan rágós a sült hús.

Az előkészítésről, fotóval, bővebben itt olvashattok.


Óvatosan "beirdaltam", hogy mindenhol átjárja majd a fokhagyma sütés közben.

Hozzávalók

fél kiló tintahal
két gerezd fokhagyma
rukkola
egy fél salátacukkini
2-3 fej nagy gomba
egy érett avokádó
só, bors
egy leheletnyi édes csili szósz
vaj

Az előkészített tintahalat az olvasztott vajas serpenyőbe dobom. Hozzáadom a felkarikázott fokhagymát, sózom, borsozom, kis kevergetés mellett, közepes lángon másfél perc alatt megpárolom. Fontos, hogy ne hevítsük túl a vajat, mert odaég. Ha úgy látjuk, hogy nem ad elég levet a hal, akkor picit felönthetjük vízzel. Semmiképpen se süssük tovább 2 percnél, mert rágós lesz a végeredmény! Mielőtt kész lenne, egy kevés édes csili szósszal megbolondíthatjuk az ízét. Innentől már nem kell lefedni.

A gombát és a cukkinit is vajon meggrillezem. 

A rukkolára rakom a zöldségeket, arra a tintahalat. A kisült, vajas-halas lével ízesítem a salátát, és avokádóval tálalom.

Bővebb információ még a tintahalról és a helyes elkészítésről itt.